Az energiaárak emelkedésével egyre több háztartásban merül fel a kérdés, hogyan lehetne csökkenteni a fűtési költségeket? Régóta bizonytalanság él a köztudatban, hogy klímával fűteni gazdaságos-e de konkrét és helytálló pénzügyi levezetéssel sajnos csak ritkán lehet találkozni. Ha Ön is gondolkozik rajta, hogy optimalizálja rezsiköltségeit ezt a cikket mindenképp olvassa végig!
A földgázgáz egységárával – az iparági változások ellenére – a mai napig m3-ben lehet leginkább találkozni. Ezt méri az óra, ezt halljuk a TV-ben, miért is kellene másként meghatározni? Egész egyszerűen azért, mert a gáz számunkra energiahordozó, így nem az a fontos, hogy hány m3 fogy belőle, hanem az, hogy az elfogyasztott mennyiség mennyi energiát tartalmaz! A földgáz átlagos energiatartalma (égéshője) ~10,5 kWh/m3, azaz 1 m3 gáz elégetésével 10,5 kWh energiához jutunk. Ez az átlagos érték területenként minimálisan változik, a részletes adatokat a Földgázszállító Zrt. publikálja, az alábbi linken elérhetők az adatok:
(lapozzon a 24. oldalra és a kiadási pontok közül válassza a lakóhelyéhez legközelebb esőt)
A gáz elégetése során felszabaduló energia nem fordítható teljes egészében fűtésre, azaz nem keletkezik belőle azonos mennyiségű (10,5 kWh) hőenergia. Annak mértéke, hogy mennyi veszteséggel kell számolni nagyban függ a beépített fűtőkészülék hatékonyságától (pl. egy konvektor hatásfoka sokkal rosszabb mint egy kondenzációs kazáné) de elmondható, hogy minimális vesztesége még a legjobb rendszereknek is van. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban az átlagos 10,5 kWh bevitt energiát 10 kWh kinyert hőenergiával feltételezzük. Ha tehát 1 m3 gáz elégetésével 10 kWh hőenergiát (meleget!) nyerünk, akkor könnyű kiszámolni, hogy 747 forintos köbméterenkénti gázár mellett 1 kWh hőenergia ára 74,7 forint ha földgázból állítjuk elő.
Elérkeztünk egy fontos ponthoz: végre közös nevezőre került az áram és a gáz, hiszen az áram árát Ft/kWh-ban határozzák meg. A minimális államilag támogatott mennyiség után 1 kWh elektromos energia ára a cikk születésének pillanatában 70,104 Ft.
Gondolhatnánk, hogy így az áram még mindig csak minimálisan olcsóbb (4,5 Ft), tehát klímával fűteni szinte ugyanott lenne de ez hatalmas tévedés!
A klímák ugyanis rendelkeznek egy remek tulajdonsággal energiahatékonyság terén! Ezek a készülékek működési elvüknek köszönhetően a felvett elektromos energia többszörösét adják le hőenergia formájában. Ezt az átlagos hatásfokot mutatja meg a készülékek adatlapján található SCOP érték (Szezonális teljesítmény együttható). Ha például egy berendezés SCOP értéke 4, az számunkra
azt jelenti, hogy 1 kWh felvett energiából átlagosan 4 kWh hőenergiát (meleget!) állít elő.
A hőszivattyúk/klímák működési alapelveit bemutató cikkünkben részletesen tájékozódhat mi áll a kiemelkedő hatékonyság hátterében.
A klímák hatékonyságának köszönhetően tehát 1 kWh felvett (mérő által megmért) energiából 4 kWh hőenergia állítható elő. Ha 1 kWh felvett energia ára 70,104 Ft és ebből 4 kWh hőenergia áll elő, akkor 1 kWh hőenergia ára 70,104/4, azaz 17,5 Ft ha elektromos energiából állítjuk elő.
Mostantól már összehasonlítható a két energiahordozó ára:
Ugyanannyi (1 kWh) meleg előállítása földgázból 74,7 forintba, elektromos áramból klíma
segítségével 17,5 forintba kerül. Mondhatnánk, hogy hurrá, klímával olcsó fűteni de van még itt egy apróság… A fűtési szezonban (október 15 – április 15) a klímaberendezésekre igényelhető H tarifa a szolgáltatóknál, melynek lényege, hogy ha klímát üzemeltetünk vele, akkor az energia ára csak 23,5 Ft/kWh. Így 1 kWh hőenergia ára 23,5/4 = 5,9 Ft ha elektromos energiából állítjuk elő és H tarifán számolják el! Klímával fűteni tehát nem csak olcsóbb de nagyságrendekkel olcsóbb! A fentieket összefoglalva:
1 kWh meleg előállítása gázzal: 74,7 Ft
1 kWh meleg előállítása klímával: 17,5 Ft
1 kWh meleg előállítása klímával, H tarifán: 5,9 Ft.
H tarifa ide vagy oda, klímával tehát sokkal olcsóbb fűteni mint gázzal!
Konkrét példák:
Tegyük fel, hogy a háztartás fűtésre felhasznált gázmennyisége 3000 m3, melyből ~1700 m3 államilag támogatott. Ha a maradék 1300 m3-t teljes egészében leváltjuk (azaz klímával fűtünk ha elfogyott a limit) az alábbi pénzügyi eredményt kapjuk:
1300*747 = 971.100 Ft-ba kerülne a fűtés gázzal, melynek elégetése során 1300*10= 13.000 kWh hőenergiát (meleget!) tápláltunk az ingatlanba.
13.000 kWh hőenergia előállítása egy 4-es SCOP értékű klíma használatával 13.000/4 = 3250 kWh hálózatból felvett energiával oldható meg.
Eredményül 3250*70,104 = 227.838 Ft-ba kerülne a fűtés árammal normál tarifán, vagy 76.375 Ft-ha van H tarifa.
Amit tehát a példában szereplő háztartás spórolhat az első fűtési szezonban: 971.100 76.375 = 894.725 Ft! Majd ugyanezt az összeget minden évben ha változatlan árakkal számolunk.
300 m3 – 206 475 Ft
400 m3 – 275 300 Ft
500 m3 – 344 125 Ft
600 m3 – 412 950 Ft
700 m3 – 481 775 Ft
800 m3 – 550 600 Ft
900 m3 – 619 425 Ft
1000 m3 – 688 250 Ft
1100 m3 – 757 075 Ft
1200 m3 – 825 900 Ft
1300 m3 – 894 725 Ft
1400 m3 – 963 550 Ft
1500 m3 – 1 032 375 Ft
1600 m3 – 1 101 200 Ft
1700 m3 – 1 170 025 Ft
1800 m3 – 1 238 850 Ft
1900 m3 – 1 307 675 Ft
2000 m3 – 1 376 500 Ft
Végezetül egy példa azoknak, akik az 1700 m3-es támogatott gázmennyiségből egy átlagos évben meg tudják oldani a fűtést:
1700 m3 gázmennyiség 100 Ft/m3-es támogatott áron 170.000 Ft. Az ebből kinyert hőenergia afentiek alapján 1700*10 = 17.000 kWh.
17.000 kWh hőenergia előállítása 4-es SCOP értékű klímával 4.250 kWh hálózatból felvett energiával oldható meg. Ennek ellenértéke H tarifán 4.250*23,5 = 99.875 Ft. A megspórolható összeg éves szinten 70.125 Ft. Azaz még annak is megéri klímás fűtésre váltani aki a rezsitámogatott mennyiséget nem fogyasztja el!
